Ugrás a fő tartalomra
Üres iroda íróasztallal, székkel és kikapcsolt monitorral

Munkahelyi zaklatás (mobbing) Montenegróban 2026: mi számít mobbingnak, kérelem a közvetítőnél három hónapon belül, a Munkaügyi Viták Békés Rendezésének Ügynöksége, a bíróságok és a munkáltatók bírságai

Mit tekint a törvény mobbingnak, hogyan és meddig kérhet védelmet a munkáltatójától, mit tesz a közvetítő, mikor hagyhatja abba a munkát teljes fizetés mellett, hogyan fordulhat a Munkaügyi Viták Békés Rendezésének Ügynökségéhez vagy a bírósághoz, kinek kell bizonyítania a mobbingot, és milyen bírságokat kaphatnak a munkáltatók.

RK

Rohat Kahraman— Ügyvéd, RoNa Legal

2026. szeptember 27. · Jogi szempontból ellenőrizve

RoNa Legal →

Mit tehet, ha mobbing éri a munkahelyén Montenegróban? A montenegrói munkahelyi zaklatás tilalmáról szóló törvény szerint mobbing minden olyan, munkavállalóval szemben ismétlődő magatartás, amely sérti méltóságát, jó hírnevét és integritását, megalázó vagy ellenséges környezetet teremt, vagy felmondásra kényszeríti. Írásbeli kérelmet a munkáltatónál működő közvetítőnek, vagy ha nincs kijelölt közvetítő, a munkáltatónak kell benyújtania legkésőbb három hónappal az utolsó mobbingcselekmény után.

A közvetítés nyolc napig tart, és ha sikertelen, 15 napon belül a Munkaügyi Viták Békés Rendezésének Ügynökségéhez vagy bírósághoz fordulhat. Az a munkáltató, amely nem védi meg munkavállalóit, 500–10 000 eurót fizet. Ez az útmutató elmagyarázza, mi a mobbing, hogyan és mikor kell kérelmet benyújtani, mit tesz a közvetítő, mikor hagyhatja abba a munkát, hogyan zajlik az eljárás az Ügynökség és a bíróság előtt, és mekkorák a bírságok.

Mit tekint a törvény mobbingnak?

  • Mobbing a munkahelyen vagy a munkával összefüggésben egy munkavállalóval vagy munkavállalók egy csoportjával szemben tanúsított aktív vagy passzív magatartás, amely ismétlődik.
  • Az ilyen magatartás sérti a méltóságot, a jó hírnevet, valamint a személyes és szakmai integritást, félelmet kelt, vagy ellenséges, megalázó vagy sértő környezetet teremt, rontja a munkakörülményeket, elszigeteli a munkavállalót, vagy felmondásra vezet.
  • Mások ilyen magatartásra való bátorítása vagy rábírása is mobbing.
  • Mobbingot elkövethet a munkáltató, egy vezető, egy munkatárs, munkatársak egy csoportja vagy olyan harmadik személy, akivel munkája során kapcsolatban áll.
  • A törvény a gyakornokokat, a szakmai gyakorlatot töltőket, az önkénteseket és mindazokat is védi, akik bármilyen jogcímen a munkáltatónak dolgoznak, és a zaklatásra és a szexuális zaklatásra is vonatkozik.
  • Tilos a védelemhez való joggal való visszaélés is, vagyis az eljárás megindítása annak tudatában, hogy nincs mobbing.

Hogyan és mikor kell kérelmet benyújtani?

  • A mobbingra utaló részleteket tartalmazó írásbeli kérelmet a közvetítőnek, vagy ha nincs kijelölt közvetítő, a munkáltatónak kell benyújtani.
  • A 30 vagy több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak a szakszervezettel konzultálva előre ki kell jelölnie egy közvetítőt.
  • Kisebb munkáltatónál a közvetítőben a mobbingnak kitett munkavállaló, a megvádolt munkavállaló és a munkáltató által megnevezett munkavállaló állapodik meg, a kérelemtől számított három napon belül.
  • A kérelem benyújtásának joga három hónap után megszűnik, attól a naptól számítva, amikor a mobbing utoljára történt.
  • Amíg ez a határidő fut, és amíg a közvetítés tart, az Ügynökséghez vagy a bírósághoz fordulás határideje nem fut.
  • Az új munkavállaló munkába állása előtt a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell őt a mobbinggal kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről.

Mit tesz a közvetítő?

  • A közvetítő a kérelem kézhezvételétől számított három napon belül megindítja az eljárást, amely sürgős és nem nyilvános.
  • Bármelyik fél kérésére a szakszervezet képviselője is részt vehet benne.
  • A közvetítés nyolc napon belül megállapodással, a közvetítés sikertelenségéről szóló döntéssel vagy visszavonással zárul, alapos okból pedig legfeljebb 30 napig tarthat.
  • A megállapodás meghatározza a mobbing megszüntetésére irányuló intézkedéseket, és javasolhatja a munkavállaló más munkakörnyezetbe helyezését.
  • Ha helyrehozhatatlan kár fenyeget, a közvetítő javasolhatja a munkáltatónak, hogy tiltsa meg a mobbingot elkövető személynek az Önhöz való közeledést, vagy helyezze át egy másik helyiségbe.
  • Ha a közvetítés sikertelen, a közvetítő három napon belül tájékoztatja Önt.

Mikor hagyhatja abba a munkát?

  • Ha a munkáltató nem tette meg a közvetítő által javasolt intézkedéseket, és az illetékes egészségügyi intézmény szakorvosa egészségét vagy életét fenyegető közvetlen veszélyt állapít meg, Önnek joga van a közvetítés végéig abbahagyni a munkát.
  • A munka abbahagyása előtt tájékoztatnia kell a munkáltatót.
  • Ez idő alatt úgy jár Önnek a fizetés, mintha dolgozna.
  • Az eljárás megindítása vagy a tanúvallomás nem lehet ok elbocsátásra, létszámfeleslegnek nyilvánításra, fegyelmi eljárásra vagy hátrányosabb munkahelyi bánásmódra.

Hogyan zajlik az eljárás az Ügynökség és a bíróság előtt?

  • Ha nem elégedett a munkáltatónál elért eredménnyel, az értesítéstől vagy a döntéstől számított 15 napon belül eljárást indíthat a Munkaügyi Viták Békés Rendezésének Ügynökségénél vagy a bíróságon.
  • Az Ügynökségnél a békéltető hét napon belül meghallgatást tűz ki, és a békéltetés általában 30 napon belül befejeződik.
  • Az Ügynökség előtt kötött megállapodás a kézbesítéssel jogerős és végrehajtható lesz, és a felek nem fizetik a békéltető költségeit.
  • Ha valószínűsíti, hogy mobbing történt, a másik félnek kell bizonyítania, hogy nem történt.
  • A bíróság elrendelheti az Önhöz való közeledés és a munkahelye környékére való belépés tilalmát, és erről nyolc napon belül dönt.
  • A munkáltató felel a vezető vagy a munkavállalók által elkövetett mobbinggal okozott kárért, és az összeget visszakövetelheti tőlük.

Mekkorák a bírságok?

A munkáltató szabálysértéseCégFelelős személyEgyéni vállalkozó
nincsenek megelőző intézkedések a mobbing ellen500–10 000 euró100–1500 euró500–3000 euró
a munkavállalót nem tájékoztatták írásban a szabályokról500–10 000 euró100–1500 euró500–3000 euró
30 vagy több munkavállaló mellett nincs kijelölt közvetítő500–10 000 euró100–1500 euró500–3000 euró
a munkavállaló hátrányos kezelése az eljárás vagy a tanúvallomás miatt500–10 000 euró100–1500 euró500–3000 euró
  • 2024 óta a törvény betartását a munkaügyi felügyelőség ellenőrzi.
  • Az a munkavállaló, aki mobbingot követ el, nem jelenti azt, vagy visszaél a védelemhez való joggal, munkaköri kötelezettségszegésért felel.

Az elbocsátást és a végkielégítést a munkaviszony megszüntetéséről, a betegség alatti díjazást pedig a betegszabadságról szóló útmutatónk ismerteti. Az ingyenes ügyvédhez való jogot az ingyenes jogi segítségről, a munkaidőt és a pihenőidőt pedig az éves szabadságról és a túlóráról szóló útmutatónk magyarázza el.

Gyakran ismételt kérdések

Mi számít munkahelyi mobbingnak? Mobbing a munkavállalóval szemben ismétlődő olyan magatartás, amely sérti méltóságát és integritását, megalázó környezetet teremt, vagy felmondásra kényszeríti.

Kinek jelenthetem be a mobbingot? Írásbeli kérelmet a munkáltatónál működő közvetítőnek, vagy ha nincs kijelölt közvetítő, a munkáltatónak kell benyújtania.

Meddig jelenthetem be a mobbingot? Legkésőbb három hónappal attól a naptól számítva, amikor a mobbing utoljára történt.

Mi történik, ha a közvetítés sikertelen? Az értesítéstől számított 15 napon belül eljárást indíthat a Munkaügyi Viták Békés Rendezésének Ügynökségénél vagy a bíróságon.

Elbocsáthatnak-e, ha bejelentem a mobbingot? Nem, az eljárás megindítása vagy a tanúvallomás nem lehet ok elbocsátásra, és az a munkáltató, amely ezt teszi, 500–10 000 eurót fizet.

Kinek kell bizonyítania a mobbingot a bíróságon? Ha valószínűsíti, hogy mobbing történt, a másik félnek kell bizonyítania, hogy nem történt.

Források

A mobbing fogalmát, a munkáltatónál zajló eljárást, a határidőket, a bírósági védelmet és a bírságokat a munkahelyi zaklatás tilalmáról szóló törvény (Hivatalos Közlöny 30/2012, 54/2016 és 84/2024, 2–30. cikk), a munkaügyi felügyelőség általi ellenőrzést pedig a 2024-es törvény (Hivatalos Közlöny 84/2024, 41. cikk) határozza meg. Az Ügynökség előtti eljárást a munkaügyi viták békés rendezéséről szóló törvény (Hivatalos Közlöny 145/2021, 56., 65., 68. és 69. cikk) és annak 2025-ös módosításai (Hivatalos Közlöny 160/2025) határozzák meg. Az információkat 2026. szeptember 27-én ellenőriztük. A Fijaka hirdetési platform; ez a szöveg nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kapcsolódó cikkek

Munka: összes cikk →