Vagyonmegosztás válás után Montenegróban: közös vagyon, különvagyon, a lakás, a hitel és az adó

Hogyan osztják meg a vagyont válás után Montenegróban? A házasság alatt munkával szerzett vagyon a házastársak közös vagyona, amelyet megállapodás hiányában egyenlő arányban osztanak meg. A házasság előtt meglévő, valamint örökléssel vagy ajándékként kapott vagyon különvagyon marad. A házasság alatt vett lakás akkor is közös, ha csak az egyik házastárs van bejegyezve, a válás miatti megosztásnál pedig nem kell átruházási adót fizetni.

A szabályok a családi törvényből, az adószabályok pedig az ingatlanátruházási adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvényből származnak. Ez az útmutató elmagyarázza, mi tartozik a közös vagyonhoz, hogyan osztják meg, mi történik a hitellel, mit változtat a házassági szerződés, és mi vonatkozik a külföldi házastársakra.

Mi a közös és mi a különvagyon?

A különvagyonát mindkét házastárs egyedül kezeli és rendelkezik vele. Ha a házasság alatt az egyik házastárs különvagyonának értéke kis mértékben nőtt, a másiknak a hozzájárulása arányában pénzbeli követelése van, ha jelentősen nőtt, a hozzájárulása arányában részesedése abban a vagyonban. Ez gyakori helyzet egy olyan örökölt háznál, amelyet közösen újítottak fel.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az együtt élő, házasságban nem élő párra is: az élettársak munkájával szerzett vagyon közös vagyonuk.

Mi a helyzet, ha a lakás csak az egyik házastárs nevén van?

A közös vagyont mindkét házastárs nevére, meghatározott hányadok nélkül jegyzik be a kataszterbe. Ha tulajdonosként csak az egyik házastárs van bejegyezve, úgy kell tekinteni, hogy a bejegyzés mindkettőjük nevére történt, kivéve ha azt a házastársak közötti írásbeli szerződés alapján tették. Ha meghatározott hányadokkal, például fele-fele arányban, tulajdonostársként vannak bejegyezve, úgy kell tekinteni, hogy a közös vagyont már megosztották.

A vagyon megosztásáig egyik házastárs sem rendelkezhet jogügylettel a hányadával, és nem terhelheti meg, a közös vagyont pedig a házastársak együtt és egyetértésben kezelik, és rendelkeznek vele. Hogy hogyan van bejegyezve a lakás, azt a tulajdoni lapon ellenőrizze.

Hogyan osztják meg a vagyont: megállapodással vagy bíróságon?

• Megállapodás. A házastársak úgy is megoszthatják a vagyont, hogy az egészben vagy egyetlen tárgyban meghatározzák a hányadokat, hogy mindkettőjüknek meghatározott tárgyakat adnak, vagy hogy az egyikük kifizeti a másiknak a hányada értékét. A megállapodásnak írásbelinek kell lennie.
• Bíróság. Megállapodás hiányában a vagyont egyenlő arányban osztják meg. Az a házastárs, aki bizonyítja, hogy hozzájárulása nyilvánvalóan és jelentősen nagyobb volt, kérheti a hozzájárulás szerinti megosztást. A bíróság ekkor nemcsak a jövedelmet, hanem a másik házastársnak nyújtott segítséget, a háztartásban végzett munkát, a gyermekek gondozását és a vagyon fenntartásában és gyarapításában végzett bármely más munkát is mérlegeli.

A megosztást a házasság alatt és a válás után is kérheti. Az elhunyt házastárs örökösei is kérhetik, valamint az egyik házastárs hitelezője, ha a követelését annak különvagyonából nem tudja behajtani. A házastárs kérésére a hivatása gyakorlásához használt tárgyak elsőként kerülnek a részébe, a tisztán személyes használatú tárgyakat a részén felül kapja meg, a gyermekek felügyeletét gyakorló szülő pedig a gyermekeknek szánt tárgyakat is megkapja.

Hogyan zajlik a válás, és hol rendezik a vagyont?

1. Kérelem. A válást keresettel vagy közös megegyezéses válásra irányuló közös kérelemmel lehet kérni. A közös kérelemhez a szülői felügyeletről és a közös vagyon megosztásáról szóló írásbeli megállapodást kell csatolni.
2. Közvetítés. A bíróság a feleket első közvetítői megbeszélésre utalja a kibékülés vagy a gyermekekről és a vagyonról szóló megállapodás érdekében, kivéve ha a közvetítés a családon belüli erőszak gyanúja miatt nem lenne megfelelő. A kibékítés egy hónapon belül, a válás következményeiről szóló megállapodásra irányuló eljárás 60 napon belül zárul.
3. Ítélet. A közvetítés során elért vagyonmegosztási egyezséget a bontóítéletbe foglalják. Közös megegyezéses válásnál a bíróság nem vizsgálja az okokat, és a kérelem az ítélet jogerőre emelkedéséig visszavonható.
4. A házasság megszűnése. A házasság a bontóítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg.

Ha az egyik házastárs keresetet nyújt be, a másik pedig a főtárgyalás berekesztéséig kifejezetten kijelenti, hogy nem vitatja, úgy kell tekinteni, hogy a házastársak közös megegyezéses válásra irányuló közös kérelmet nyújtottak be. A feleség terhessége alatt és a gyermek egyéves koráig nem lehet válást kérni, kivéve ha a feleség hozzájárul.

Példa: egy 160 000 eurós lakás

Mi történik a tartozásokkal és a hitellel?

Az egyik házastárs által egyedül vállalt tartozásért az a házastárs a különvagyonával és a közös vagyonból való részével felel. A házasság folyó szükségleteire vállalt kötelezettségekért, valamint azokért a kötelezettségekért, amelyek az általános szabályok szerint mindkét házastársat terhelik, a házastársak egyetemlegesen felelnek, a közös és a különvagyonukkal is.

Ha mindketten aláírták a hitelszerződést, a válás után is mindketten a bank adósai maradnak. Az a megállapodás, hogy egyikük átvállalja a teljes tartozást, a bankot csak a bank hozzájárulásával köti. A jelzáloggal terhelt lakás eladható vagy átruházható; hogy hogyan törlik a jelzálogot, azt a jelzáloggal terhelt lakás eladásáról szóló cikkünk magyarázza el.

Mit változtat a házassági szerződés?

Házassági szerződéssel a házastársak a meglévő és a jövőbeli vagyonukra vonatkozó vagyoni viszonyaikat a házasság előtt vagy alatt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérően rendezik. A szerződést írásban kötik, és közjegyző hitelesíti, aki felolvassa a feleknek, és figyelmezteti őket, hogy a szerződés kizárja a közös vagyon törvényes rendszerét. Az ingatlanra vonatkozó házassági szerződést bejegyzik a kataszterbe.

Kell-e adót fizetni, és hogyan jegyzik be az új megosztást?

• Ingatlanátruházási adót nem fizetnek a volt házastársak a közös vagyon válás miatti megosztásakor. Hogy egyébként hogyan számítják ezt az adót, azt az ingatlanátruházási adóról szóló cikkünk magyarázza el.
• Tőkenyereség-adót nem kell fizetni a házastársak közötti, közvetlenül a váláshoz kapcsolódó átruházás után. Ha később eladja a lakást, az eladás szabályait a tőkenyereség-adóról szóló cikkünk ismerteti.
• Kataszter. Az új megosztást a megosztási megállapodás vagy a jogerős ítélet alapján jegyzik be a kataszterbe. Ha meghatározott hányadokkal tulajdonostársak lesznek, a hányad eladására a közös tulajdon szabályai vonatkoznak, amelyeket a közös tulajdonról és az elővásárlási jogról szóló cikkünk ismertet.

Mit kell még tudni?

• Ajándékok. A házasság előtt vagy alatt egymásnak adott ajándékokat nem adják vissza. Csak a különvagyonból adott, az ajándékozó teljes vagyonához képest aránytalanul nagy ajándékokat kell visszaadni, kivéve ha ez nyilvánvalóan igazságtalan lenne.
• Lakás a gyermekkel. A gyermeknek és a felügyeletét gyakorló szülőnek joga van a másik szülő tulajdonában lévő lakásban lakni, ha nincs saját lakható lakásuk, legfeljebb a gyermek nagykorúságáig.
• Külföldi házastársak. A montenegrói bíróság akkor illetékes a válásban és a vagyoni viszonyokban, ha az egyik házastárs montenegrói állampolgár, ha mindkettőjük szokásos tartózkodási helye Montenegróban van, vagy ha az egyiküké, kivéve ha nyilvánvaló, hogy a döntést nem ismernék el abban az államban, amelynek valamelyikük állampolgára. A válásra a házastársak közös állampolgársága szerinti jog, ennek hiányában a közös szokásos tartózkodási helyük joga irányadó. A külföldiek válását és vagyonmegosztását a RoNa Legal ügyvédi iroda elemzi, hogy pedig hogyan készítik elő a dokumentumokat egy külföldivel kötött házassághoz, azt a házasságkötésről Montenegróban szóló útmutatónk ismerteti.

Ellenőrzőlista

Gyakran ismételt kérdések

Mindig fele-fele arányban osztják meg a vagyont válás után? Nem mindig. Megállapodás hiányában egyenlő arányban osztják meg, de az a házastárs, aki nyilvánvalóan és jelentősen nagyobb hozzájárulást bizonyít, nagyobb részt kaphat.

Közös-e a házasság alatt vett lakás, ha csak az egyik házastárs nevén van? Igen, úgy kell tekinteni, hogy a bejegyzés mindkét házastárs nevére történt, kivéve ha a közöttük kötött írásbeli szerződés alapján tették.

Beszámít-e az örökség a vagyonmegosztásba? Nem. A házasság alatt kapott örökség vagy ajándék különvagyon, de a másik házastárs pénzt vagy részesedést követelhet, ha hozzájárult az értéke növeléséhez.

Kell-e adót fizetni, ha az egyik házastárs átveszi a lakást? A közös vagyont válás miatt megosztó volt házastársak nem fizetnek ingatlanátruházási adót, a közvetlenül a váláshoz kapcsolódó átruházás után pedig tőkenyereség-adót sem kell fizetni.

Ki fizeti vissza a hitelt a válás után? Ha mindketten aláírták, mindketten a bank adósai maradnak. Az a megállapodás, hogy egyikük átvállalja a tartozást, a bankot csak a hozzájárulásával köti.

Megosztható-e a vagyon válás nélkül? Igen. A közös vagyon megosztását a házasság alatt is kérheti, a megosztási megállapodásnak pedig írásbelinek kell lennie.

Források

A házastársak vagyoni viszonyait és a válást a családi törvény (a Montenegrói Köztársaság Hivatalos Közlönye 1/2007, valamint Montenegró Hivatalos Közlönye 53/2016 és 76/2020, 45., 56–58., 285–306., 309. és 322–343. cikk), az adómentességet az ingatlanátruházási adóról szóló törvény (Montenegró Hivatalos Közlönye 36/2013, 3/2023, 28/2023, 33/2026 és 132/2026, 14. cikk) és a személyi jövedelemadóról szóló törvény (37g. cikk), a tartozásátvállalást a kötelmi jogi törvény (Montenegró Hivatalos Közlönye 47/2008, 22/2017, 123/2024, 94/2026 és 117/2026, 455. cikk), a külföldi házastársakra vonatkozó joghatóságot és alkalmazandó jogot pedig a nemzetközi magánjogról szóló törvény (Montenegró Hivatalos Közlönye 1/2014, 80., 81., 85. és 130. cikk) szabályozza. A szabályokat 2026. szeptember 24-én ellenőriztük. A Fijaka hirdetési platform, és nem ad jogi tanácsot; egy konkrét válással kapcsolatban forduljon ügyvédhez.